McKenzie gyógytornával a fájdalom ellen

A McKenzie gyógytorna – vagy hivatalos nevén a McKenzie módszer (Mechanikai Diagnózis és Terápia Módszer (MDT)) Robin McKenzie új-zélandi gyógytornász nevéhez fűződik. Olyan manuálterápiás technika, amelyet immár 30 éve nemzetközileg elismerik, oktatják és alkalmazzák világszerte. A McKenzie gyógytorna alapelveivel leggyakrabban a nyaki és ágyéki gerinc porckorongsérv-kezelésével kapcsolatban találkozhatnak a páciensek, de ez a módszerrel, nem csak a gerinc, hanem a mozgásszervrendszert érintő más problémák esetén is eredményesen alkalmazható.

A McKenzie gyógytorna személyre szabott

A McKenzie gyógytorna minden esetben személyre szabott terápiát jelent, amely mindig az egyén igényeit veszi figyelembe. Sok előnnyel rendelkezik: a kezelés elkezdése előtti vizsgálat rendkívül alapos és átlátható. A részletes felmérés biztosítja azt, hogy a terápia során olyan olyan eszközt adjunk a páciens kezébe, ami segíti a gyógyulásában. Segítségével a páciens saját magát kezelheti egyszerűen, így viszonylag kevés olyan alkalomra van szükség, amelyek személyes jelenlétet kíván. A megfelelő irányú mozgás hatékonyságának felmérése után következhet annak elsajátítása – a beteg otthonában annak alkalmazása, így elindulhat az öngyógyítás, önkezelés folyamata, még akkor is, ha a későbbiekben visszaesés történne az állapotában.

A vizsgálat menete

A McKenzi gyógytorna megkezdése előtt alapos vizsgálatot végzünk, célzott kérdéseket teszünk fel és mozgásos tesztekkel mérjük fel a páciens állapotát. Ennek során:

• megvizsgáljuk a fennálló fájdalom jellegét, azt, hogy mi befolyásolja, milyen mozgásokra és hogyan változik – figyelemmel kísérjük a fájdalom és a mozgástartomány változásait különböző testhelyzetek megtartásával vagy ismételt mozgásokkal
• megnézzük, hogy nem olyan jellegű-e a probléma, amit manuálterápiával vagy gyógytornával nem lehet hatékonyan megszüntetni, ilyenkor a megfelelő szakellátás irányába küldjük a pácienseket
• az alapos vizsgálat alapján elméletet állítunk fel, majd kiderítjük, hogy melyik mozgás csökkenti a panaszokat – ezt teszteljük is
• a pácienssel olyan célzott mozgásokat fogunk megtanítani, amelyek segítenek, és amelyeket otthon el tud végezni

Már az első alkalommal is tapasztalható javulás, ez pedig azért fontos, mert csökkenti a kezelés függőség kialakulását. A McKenzie módszer aktív módszernek számít, hiszen a páciens aktívan részt vesz a kezelésben.

A páciensek csoportosítása

Amennyiben valóban mechanikai fájdalomról van szó, akkor a vizsgálat függvényében, a pácienseket három alkategóriába lehet sorolni.

DERANGEMENT SZINDRÓMA

Ebbe a csoportba tartoznak a legtöbben, itt olyan valódi mechanikai akadály van jelen, ami akadályozza az ízület elmozdulását és fájdalmat indukál. Mechanikai akadály lehet például a nyaki, háti, ágyéki gerincnél a porckorong sérvesedése, a csípő és vállízületnél az ízületet alkotó komponensek mechanikai akadálya, pl.: ín, szalag, ízületi tok.

A fájdalom jelentkezhet lokálisan, de kisugározhat a perifériára, vagy centrálisan nagyobb területre is. A tünetek fennállhatnak állandóan, de lehetnek időszakosak, sőt mutathat napszaki ingadozást is. A panaszokat nagymértékben befolyásolhatja a testhelyzet, vagy a végzett tevékenység.

A vizsgálat során egy bizonyos irányú repetitív mozgásra, vagy statikus testhelyzetre a tünetek, fokozódhatnak, vagy csökkenhetnek, megszűnhetnek, vagy a centrum felé csökkenhetnek. A vizsgálat alapján meghatározásra kerül az az irányú mozgás, vagy testhelyzetet, ami csökkentette, centralizálta, vagy megszüntette a tüneteket és ezzel együtt növelte a mozgáspályát.

DISZFUNKCIÓS SZINDRÓMA

Ebben az esetben a fájdalom a szöveti károsodás mechanikai deformációjának eredménye. A fájdalom időszakos, a mozgáspálya végén jelentkező. A kezelés alkalmával az ismételt mozgás iránya a fájdalmas végpontú irány lesz, mert az a cél, hogy az ismételt mozgások hatására a deformált szövet visszanyerje eredeti állapotát.

POSZTURÁLIS SZINDRÓMA

Ilyen esetekben a fájdalom a normál lágyszövet mechanikai deformációja miatt alakul ki, amit az ízület körüli struktúrák tartósan egyirányú, hosszan fennálló véghelyzeti terhelése vált ki. Ilyen, ha valaki sokáig tartó statikus görnyedt, vagy nagyon feszes egyenes ülésben ül, vagy sokáig tartó sarokülésben/törökülésben helyezkedik el. Jellemző, hogy a fájdalom megszűnik, amint a pácienst mást pozícióba helyezzük. A vizsgálat során a repetitív mozgás közben nincs fájdalom. A kezelés a páciens oktatását is magába foglalja, elmondjuk, megmutatjuk hogyan kerülheti el a tartós statikus helyzeteket.

EGYÉB

A fenti három csoporton kívül létezik még egy csoport, az EGYÉB csoport, ahová a nem mechanikai szindrómák tartoznak. Ilyenkor semmilyen irányú mozgásra vagy statikus helyzetre nem változik a tünet tartósan.

Milyen problémákra ajánlott a McKenzie módszer?

A McKenzie gyógytorna hatékonyan alkalmazható gerincsérv és derékfájás esetén, de a nagyízületek mechanikai problémája esetén is sikeresen bevethető (például vállfájdalom).

A kezelés során a páciens számára eleinte szokatlan lehet, hogy egy-egy bizonyos irányú gyakorlatot végeztetünk, esetlegesen különböző pozícióban annak függvényében, hogy a tesztelés alkalmával melyik pozíció volt a leghatékonyabb a fájdalom csökkenésében és a mozgáspálya növelésében. Ez az irány specifikus – az adott ízület szempontjából meghatározott irányú-, ismétléseken alapuló mozgás elsajátítható, így a páciens kezébe kerül az önkezelés.

A hosszú távú hatás a rendszeres gyakorlástól és az egyéni állapottól függ. Komplex esetekben a McKenzie módszer együtt alkalmazható más manuálterápiás módszerekkel (pl: Stecco módszer) is, így fel lehet gyorsítani a gyógyulási folyamatot.