Alulbiztosított lakás: miért kaphatsz kevesebb kártérítést akkor is, ha rendesen fizeted a biztosítást?

A lakásbiztosítás sok háztartásban évekig ugyanúgy fut tovább: a díjat levonják, a szerződés megvan, ezért könnyű azt gondolni, hogy egy komolyabb kár esetén minden rendben lesz. A probléma gyakran csak akkor derül ki, amikor valóban szükség lenne a biztosításra. Ha az ingatlan vagy az ingóságok biztosítási összege jóval alacsonyabb a tényleges értéknél, alulbiztosítás alakulhat ki, és ez bizonyos szerződéseknél azt eredményezheti, hogy a biztosító a kárnak csak egy részét téríti meg. Nem azért, mert a díjat nem fizetted, hanem azért, mert maga a szerződés túl alacsony értékre szólt.

Mit jelent pontosan az alulbiztosítás?

Alulbiztosításról akkor beszélünk, amikor a szerződésben szereplő biztosítási összeg nem fedezi a biztosított vagyon tényleges, biztosítási szempontból figyelembe veendő értékét. Lakóingatlan esetén ez jellemzően nem a piaci eladási árat jelenti, hanem azt az összeget, amelyből egy hasonló épületet a biztosítás feltételei szerint helyre lehetne állítani vagy újra lehetne építeni.

Ez fontos különbség. Egy budapesti lakás piaci értéke például jóval magasabb lehet, mint az újjáépítés költsége, míg egy olcsóbb településen fekvő családi háznál éppen az fordulhat elő, hogy a telek és a helyi ingatlanpiac miatt az eladási ár alacsonyabb, mint amennyibe egy súlyosan károsodott épület helyreállítása kerülne.

A lakásbiztosításnál ezért nem az ingatlan hirdetési ára a legfontosabb viszonyítási pont, hanem az, milyen értéket kell a szerződés szerint biztosítani.

Miért számít ez részleges kárnál is?

Sokan úgy gondolják, hogy az alulbiztosítás csak akkor válik problémává, ha például egy tűzben teljesen megsemmisül az épület. Bizonyos biztosítási feltételek azonban részleges károknál is alkalmazhatnak úgynevezett aránylagos térítést.

Vegyünk egy egyszerű példát. Tegyük fel, hogy a szerződés szerint az épület biztosítási összege 40 millió forint, miközben a biztosítási feltételek alapján számított tényleges értéke 50 millió forint. A lakás tehát csak az értékének 80 százalékára van biztosítva.

Ha ezután egy biztosítási esemény miatt 5 millió forintos helyreállítás válik szükségessé, arányos térítés alkalmazása esetén előfordulhat, hogy a biztosító nem a teljes 5 millió forintot veszi alapul, hanem a biztosítottság arányának megfelelő összeget.

Hogy egy adott szerződésnél pontosan milyen szabály érvényesül, mindig a biztosítási feltételekből derül ki. Vannak olyan konstrukciók és záradékok is, amelyek meghatározott feltételek teljesülése mellett eltérően kezelik az alulbiztosítást.

Hogyan válhat egy régen megfelelő biztosítás kevéssé?

A szerződés megkötésekor még megfelelő biztosítási összeg néhány év alatt elégtelenné válhat. Az építőanyagok ára, a kivitelezési munkadíjak és a helyreállítás egyéb költségei változhatnak, miközben maga az épület is átalakulhat.

Gyakori helyzet például, hogy a tulajdonos:

• beépíti a tetőteret;
• új melléképületet vagy garázst épít;
• jelentősen korszerűsíti a konyhát vagy fürdőszobát;
• napelemrendszert vagy más értékes berendezést telepít;
• nagy értékű bútorokkal és műszaki eszközökkel bővíti a háztartást.

Ha a biztosítási szerződés ezeket a változásokat nem követi, az eredeti fedezet idővel már nem biztos, hogy megfelel a valós helyzetnek.

Az indexálás sokat segíthet, de nem old meg mindent

A biztosítók jellemzően évente módosítják, indexálják a biztosítási összegeket és ennek megfelelően a díjat is. Ennek célja, hogy a fedezet kövesse az értékek és költségek változását.

Az indexálás azonban nem feltétlenül tudja figyelembe venni, ha közben maga az ingatlan változott meg jelentősen. Ha például egy korábban biztosított 100 négyzetméteres házhoz hozzáépítettél egy 30 négyzetméteres lakóteret, azt nem célszerű pusztán az automatikus éves emelésre bízni.

Nagyobb felújítás, bővítés vagy értéknövelő beruházás után érdemes külön felülvizsgálni a biztosítási szerződést.

Az ingóságoknál még könnyebb alábecsülni az értéket

Ha valakinek azt kell megbecsülnie, mennyit érnek a lakásában lévő tárgyak, gyakran csak a nagyobb dolgokra gondol: televízió, számítógép, kanapé, háztartási gépek. Egy teljes kárnál azonban nemcsak ezeket kellene pótolni.

Ruhák, cipők, konyhai eszközök, edények, könyvek, kisebb elektronikai készülékek, ágyneműk, sportfelszerelések és több száz hétköznapi tárgy értéke adódik össze. Egy átlagos háztartás teljes ingóságállományának pótlása ezért lényegesen drágább lehet annál, mint amit első becslésre gondolnánk.

Külön szabály vonatkozhat nagyobb értékű ékszerekre, műtárgyakra, gyűjteményekre vagy más kiemelt vagyontárgyakra is. Ezeknél a biztosítás feltételei akár külön értékhatárt vagy dokumentálási kötelezettséget is előírhatnak.

Ne csak a biztosítási összeget nézd

A megfelelő összeg önmagában még nem jelenti azt, hogy minden elképzelhető kárra megfelelő védelmet kaptál. Ugyanilyen fontos ellenőrizni, milyen káreseményekre terjed ki a szerződés, és milyen limitek, önrészek vagy kizárások szerepelnek benne.

Egy beázás például egészen más elbírálás alá eshet attól függően, hogy csőtörés, tetőhiba, viharkár vagy karbantartási hiányosság okozta. A biztosítási szerződés nem általános garancia minden lakással kapcsolatos kiadásra.

Érdemes ezért időnként nemcsak a díjértesítőt megnézni, hanem a feltételeket is átfutni.

Évente egyszer érdemes végigmenni a szerződésen

A lakásbiztosítás felülvizsgálatához nem kell megvárni a káreseményt. Jó gyakorlat lehet évente egyszer megnézni, hogy az ingatlan alapterülete, használata, melléképületei és az ingóságok értéke megfelel-e még a szerződésben szereplő adatoknak.

Felújítás után különösen fontos ezt megtenni. Ha pedig bizonytalan vagy abban, milyen újjáépítési értékkel érdemes számolni, érdemes a biztosítóval vagy megfelelő szakértővel egyeztetni, és nem pusztán egy korábbi szerződésben szereplő számot továbbvinni.

A jól beállított biztosítás akkor derül ki, amikor valóban szükség van rá

A lakásbiztosítás értéke nem attól mérhető, mennyire alacsony a havi díja, hanem attól, hogy egy komoly káresemény után milyen mértékben képes fedezni a helyreállítást. Néhány ezer forint éves megtakarítás könnyen elveszítheti a jelentőségét, ha cserébe a biztosítási összeg tartósan elmarad a tényleges értéktől.

Érdemes ezért úgy kezelni a szerződést, mint egy időről időre frissítendő pénzügyi védelmet. Ha az ingatlan vagy a benne lévő vagyon változik, annak a biztosításban is meg kell jelennie. Így egy káreseménynél kisebb az esélye annak, hogy csak akkor szembesülsz a fedezet korlátaival, amikor már megtörtént a baj.

Fotó: Magnific